Januárban elindulok. Négy hónap Keleten, egy kis hátizsák, s egy pár remek túrabakancs. Az albérletemet felmondtam, és munkát erre az időszakra nem vállaltam. Jegy megvéve, csak oda.
Hosszan leszek kint, és mindenfélét tervezek, sok gyaloglást, magashegyi túrát, stoppolást, vadkempinget, robogózást, biciklizést. Mindezeket elképesztően izgalmas országokban. Vannak fix pontok, és a továbbiak is körvonalazódnak, hogy mikor, merre leszek, de terveket általában azért szövök, hogy legyen mit átírni.
Mindeközben egy kilenc éves álmomat fogom megvalósítani, ami elég komoly érzés, és egy tizenöt éves berögződést igyekszem felülírni, ami huh, szintén nagy érzés lenne, ha sikerülne. Ezekről fogok majd írni.
Nincsenek illúzióim. Ismervén magamat, tudom, hogy úszni fogok a diszkomfortban, szárnyalni a bizonytalanságban, s a testi-lelki-szellemi határaimnak feszegetését intenzíven fogom művelni. Az a helyzet, hogy én ezt szeretem, és az úton vagyok a legjobb önmagam. Inspirál a káosz, az ismeretlen, az állandó alkalmazkodás és problémamegoldás. Imádok mozgásban lenni, és használni azokat a skilljeimet, amik a modern életben sorvadoznak.
Az elmúlt években az időm nagy részét a négy fal között töltöttem, kipróbáltam ezt a fajta “biztonságos” létet (habár egy kreatív szabadúszó vállalkozás első pár éve nem egy életbiztosítás :D), ám számomra mást jelent élni. Sokan vagyunk sofélék, és ez így van jól, és engem nem csiklandoz a külső stabilitás és biztonság.
Valahányszor nekimentem a félelmeimnek, mostani fejemmel azt mondom, hogy életem legjobb döntései voltak. Ezek számomra azok a pontok, amiket igazinak érzek. És amik szabaddá tesznek.
Számomra nincs szebb és inspirálóbb annál, ha valaki mer a szíve szerint élni.
Fogok írni az útról ide a blogra, videók pedig szintén lesznek néha: https://www.youtube.com/@varallyaynora
(fotó: 2024, Mumbai, India)
