Ezután az évek intenzíven teltek, rengeteget utaztam extrém körülmények között. Az utakon éltem – autóstoppolal jártam a világot, és megaludtam a hálózsákomban ott, ahol ért az éjszaka: egy bokorban, egy lepukkant iparépület melletti, hangyáktól hemzsegő kutyafuttatóban, egy hegy tetejének zöld füvén gyönyörű nyugati kilátással, vagy éppen egy kamionban, ami közben egy országgal arrébb szállított. Mások után ettem, vagy túlérett gyümölcsöket kukáztam szupermarketek kukájából.

Ukulelém hozzánőtt a kezemhez. Frissen megismert emberekkel zenéltem végig az éjszakát, másokat pedig a hátsó ülésen tanítottam meg lefogni pár akkordot.

Belesimultam az élet folyásába, s a Természetbe. Bevállalós utazásokat tettünk a Közel-Keletre, amiről lehet, hogy már hallottál. A Megjelenések menüpontban bőven olvashatsz, hallhatsz róla.

Magasra tolódott az ingerküszöböm, így a váratlan, akár veszélyes helyzetek sem okoznak különösebb pulzusszám-emelkedést. Tudom, hogy mindig minden megoldódik, sőt, minél lehetetlenebbnek tűnik egy helyzet, annál biztosabb, hogy 1.) olyat fogsz megtapasztalni magaddal kapcsolatban, amit a legvadabb álmaidban sem mertél volna elképzelni, hogy képes vagy rá, 2.) lesz egy hihetetlen sztorid. A sötét erdőben/kihalt éjszakai ázsiai városban vadállatokkal, kóborkutyákkal való szembekerüléseim nekem például ilyenek. Csak én és a félelmeim, egérút nélkül. Itt minden kiderül.

Az érdeklődésem aztán áthelyeződött a belső utazásokra. Itt még rengeteg az ismeretlen tényező, tényleg van mit felfedezni. És a jó hír az, hogy itt is elég vadul nyomom, beszállok bárki kocsijába, és háborús övezetekben is elidőzök.

Kamaszkorom kezdete óta mély érdeklődésem van filozófiai, pszichológiai és önismereti témák iránt, napi rendszerességgel foglalkozom velük. Néhány éve írni kezdtem, ami egy elképesztően erős terápiás és önismereti út.

Imádok egyedül lenni. Minden szabadidőmet az erdőkben töltöm. Akkor érzem magam a legszabadabbnak, amikor egy nyári éjjelen fekszem a fűben, és nézem a végtelen csillagos eget. 

Rengeteget adott minden kaland, minden veszélyes helyzet. Tudom, hogy mindig, minden megoldódik. A pánik egy teljesen elhagyható komponens. Az úton élve úgy igazán megértettem, hogy történjék bármi, a Nap feljön, s a Nap lemegy.

---

Logóm maga a Hattyú csillagkép, ami életem legfontosabb szimbóluma. Kifeszített szárnyaival beteríti a nyári égboltot, s megingathatatlanul repül a végtelen térben. Minden este, mikor felpillantok az égre, megnyugszom, s megszáll az ősbizalom, hogy valójában minden rendben van.

Ha te is azt érzed, hogy az élet több, mint összefolyó mindennapok szürke masszája, ha a berögzült válaszok helyett mersz kérdezni, kételkedni, és a kereteken kívül gondolkodni, akkor jó helyen vagy!

IRATKOZZ FEL (görgess lejjebb), és én minden vasárnap küldök neked egy emailt a friss írásaimmal emlékeztetőül, hogy élhetsz egy szabadabb életet.