Azt gondolnám, hogy a megosztandó gondolatok egyre fogynak, amint kiírom őket magamból. Csakhogy az ellenkezője történik. Minden egyes írás után megrohamoz minimum tízszer annyi, ahhoz kapcsolódó új ötlet, gondolat, válasz. Ezért is király dolog írni. Rájövök, hogy nincs…
Ma felkeltem, és rögtön túlgondoltam, hozzáadtam még rengeteg extrát a kihíváshoz, felpörögtem, egész nap agyaltam rajtuk, excel táblát készítettem, meg új doksit, aztán délutánra teljesen befáradtam. Pont erről írtam tegnap, és ez most meg is mutatja, hogy tudni…
Lételemem a szabadság, ez az, amiért szinte bármit hajlandó vagyok beáldozni. Ahhoz, hogy a legszabadabbnak érezhessem magam, az aktuális állapotomnak megfelelő kereteket kell létrehoznom. Paradox módon a végtelen lehetőségek világa nem a végtelen szabadságot hozza el. Akkor érzem…
Tegnap, ahogy szálltam ki a kékmetróból, csodálatos analógia jutott eszembe, ami abszolút ráillik a helyzetemre, és segít ebből kimozdulni. A mozgólépcső véget nem érő sorban szállítja az embereket a hárompercenként érkező szerelvényekbe, és azon gondolkoztam, milyen kedves lennék,…
Bármennyire is úgy tekintek magamra, hogy nekem aztán nincsenek korlátaim, és szabadon élem a mindennapjaim bármiféle behatárolás nélkül, be kell ismernem újra és újra, hogy de, baromira vannak. És ez a legfontosabb, hogy ezt felismerjem és beismerjem. Hisz…
A húszas éveim első éveiben rengeteget utaztam extrém körülmények között. Az utakon éltem – autóstoppolal jártam a világot, és megaludtam a hálózsákomban ott, ahol ért az éjszaka: egy bokorban, egy lepukkant iparépület melletti, hangyáktól hemzsegő kutyafuttatóban, egy hegy…
14 évvel ezelőtt termesztettem először paradicsomot, azóta pedig minden márciusban ugyanolyan lelkesedéssel indulok neki a folyamatnak. Hónapokig szeretgetem-nevelgetem, öntözöm a növényeket, lazítom, gyomlálom, majd takarom körülöttük a talajt, karót állítok melléjük, felkötözöm, metszem őket, s ha poloskákat találok…
