Készítettem telefonnal egy kisfilmet Angkorról, az ezeréves Khmer Birodalom fővárosának templomromjairól. Álomszerű volt a romok között sétálni, és beleképzelni magamat a középkor Délkelet-Ázsiájába, ahogy a virágzó királyságban grandiózus beruházások és építkezések zajlanak. Kilencszáznyolcvannyolc, augusztus tizenhét, dél. Látok mindennapi…
Órák óta motorozok anélkül, hogy érdekelne, merre megyek. Az utolsó, amit a térképen beazonosítottam, hogy a hatvankettes úton északnak indultam. A nap sugarai égetik meztelen bőrömet, szemem duzzad a szálló, vörös homoktól. Jobb kezemmel rászorítok a gázra, és…
Enyhén túlgondolom ezt a blogot. Bármennyire is eltervezem mindig elméletben, hogy amúgy tényleg csak ‘just do it’, nem kell túlgondolni, hááát, nem feltétlen így működik. Mivel ugyanazokat a köröket futom ötvenedszerre is, mélyebbre kell ásni. Ezt megtettem, és…
Na én ezt most elkezdem. Lényegében azért, mert rájöttem, hogy mennyit hazudok magamnak, anélkül, hogy észrevenném. Bő két hónapja játszom azt, hogy kegyetlenül őszinte vagyok magammal, tárt karokkal fogadva bármi kellemetlen felismerést. Szabadon kérdőjelezek meg mindent, amihez az…
Kora este érkeztem a völgybe. Gyönyörű hely, körös-körül élénk hegyláncok alkotják a mai otthonom falait. A mélyükből feltörő víz varázslatos, türkiz patakként nyargal a kövek közt. Követem az útját, sétálok felfelé. Egy mély meder mellé érek, ahol a…
Őrületes zűrzavar, mindenki dudál. Érzem magamon a hét és fél sávban száguldó járművek szelét. Jóleső érzés a párás melegben. Február tizennyolc, Hanoi, Vietnam. Hogy fogok átmenni a túloldalra? Hatalmas masszaként özönlenek az autók, s a megüresedő tereket azonnal…
Szerintem mindannyian ismerjük azt az érzést, ami egy szuperjó, izgalmas könyv elolvasása után járja át az embert, miután becsuktuk a könyvet – most először a hátsó borítójánál fogva, micsoda jelentőségteljes pillanat! – és csak bámuljuk az üres hátlapot…
