22:40
Régen azt gondoltam, hogy konzisztensnek lenni azt jelenti, hogy minden egyes napot kimaxolok, és odateszem a 100%-ot.
Most nagyon fáradt vagyok, egész nap pörögtem, és estére általában nekem már amúgy sincsen agyam. Koránkelő vagyok, számomra a hajnal-reggel a legfrissebb, legtermékenyebb időszak, még az éjszaka tisztasága és csendje honol bennem. Kb. délig egy teljesen más létállapotban vagyok, rendkívül fókuszált tudok lenni ilyenkor. Ez estére viszont lecseng.
Nem tudnék most 100%-ot nyújtani, már szinte alszom, viszont pont a kihívás miatt ülök most még itt a gép előtt. És ez a lényeg. Hogy ilyenkor is, ha nem is hosszú gondolatmenetet írok, de írok. Hogy pontosan ettől vagyok konzisztens, hogy amikor már nagyon nem csinálnám, akkor is, egy picit mégis csinálom. Amennyi belefér, amennyit bírok. Egy leheletnyit tolok a határaimon.
Számomra azt jelenti a konzisztencia, hogy nem hagyom, hogy a körülményektől függjön egy cselekvés. Megcsinálom, minden nap, mert elköteleződtem mellette. És legfőképp, mert elköteleződtem magam mellett.
(kép: Mumbai, India, 2024)
